Az 1755-ös nemességi vizsgálat
A vizsgálatra május 11-én, vasárnapi napon került sor Csütörtök nevű helységben, Kézsmárky György Pozsony vármegye szolgabírája, Csilling Imre esküdt, Nagy János 72 éves Bél-Vatta-i (1. számú tanú, szül. 1683), Sándor István 72 éves Kis-Magyar-i (2. számú tanú, szül. 1683), Nagy János 62 éves Nagy-Magyar-i (3. számú tanú, szül. 1693) és Bognár György 83 éves Csütörtök-i (4. számú tanú, szül. 1672) lakosú tanúk jelenlétében. A tanúknak most négy kérdésre kellett a hiteles választ megadni:
1. "Vallya megh Hite szerint a Bizonsagh mivel ugyis jol ismerte Nagy Magyari Csörgey Istványt és úgy most Elő Patonyban lakozo Csörgey Gergely Uramnak az Édes Attyátis néhai Csörgey Ferenczet, aki Gomban lakot, jól ismerte, tudgyaé a Tanú és honnét hogy ezen Csörgey Istvány, és Néhai Gombai Csörgey Ferencz egy testvérek valanak? "
2. "Tudgyaé aztis és honnét a Bizonságh, hogy ezen Csörgey Istványnak, és meghalálozott Csörgey Ferencznek az édes Attyok néhai Csörgey Gergely vala?"
3. "Vallya megh aztis a Bizonsagh hite szerint, tudgyaé és honét hogy azon Csörgey Gergelynek az édes Attya néhai Csörgey Mihály vala?"
4. "Vallya megh Hite szerént a Bizonsagh, vallyon igazé azis, hogy Gombai Csörgei Familia, ugyan Gombán Ember emlékezetyétül fogva örökös azon Nemes Jószágot Birtak, mellyet mostis az Instansok birnak, és mindenkor Nemesi Szabadságban éltenek és eő Főlsége mellet hadakoztanak?"
Az első tanú vallomásában kijelentette, hogy mind a nagymagyari Csörgey Istvánt és az előpatonyi Csörgey Gergelyt jól ismeri, valamint tudja azt is, hogy Gergely a néhai Csörgey Ferencnek a fia, aki egy testvér volt a nagymagyari Csörgey Istvánnal.
Ferenc és István apját, Csörgey Gergelyt, és nagyapját Csörgey Mihályt, a tanú személy szerint nem ismerte, ellenben azt állítja, hogy egy szakadozott levélből és más levelekből, melyeket a vizsgált személyeknél látott és olvasott, nyilvánvaló, hogy Csörgey Gergely mindvégig Gomba-i lakos volt, kinek apja pedig Mihály volt. A tanú azt is tudja, hogy ezen Gergely Nagyabony-i Csiba leányt (Ilonát, Csiba János lányát) vett el és Mihály a Bélvatta-i Oross Zsófiát.
A tanú továbbá vallomásában megerősítette azt is, hogy a néhai Csörgey Mihály és Gergely mindenkor nemesi szabadságban éltek és nemesi birtokokat bírtak, és mint nemes emberek a Felséges Ausztriai Ház mellett több alkalommal hol katonáskodtak, hol pedig katonákat is állítattak. Ezt alátámasztotta nemcsak az idős falusi emberek beszédjére hivatkozva, hanem maga a tanúnál lévő 1676-ból származó "rongyos oszlatt" levélre is, melyből kitűnik, hogy Csörgey Gergely Gombán számos birtokkal bírt.
A második tanú vallomásában szintén kijelentette, hogy a vizsgált személyeket, Csörgey Istvánt és Gergelyt, valamint néhai Csörgey Ferencet, Gergely édesatyát személyesen ismeri, ismerte, és egyben megerősíti, hogy néhai Csörgey Ferenc és Csörgey István egy testvérek. Atyjukat, Gergelyt és ennek atyját, Mihályt már személyesen ugyan nem ismerte, de mint más idősebb emberektől halotta, bizonyosan állítja, hogy Gergely Mihály fia volt.
Az említett néhai Csörgey Gergelynek felesége egy Nagyabonyból származó Csiba leány volt (Ilona, Csiba János lánya), kinek testvérei Csiba Péter és János voltak. A tanú továbbá tudja azt is, hogy Gergely halála után, az özvegy Csörgey Gergelyné szül. Csiba (Ilona), hozzáment egy bizonyos Csillingh Menyhérthez. Mivel a tanú őt személyesen ismerte, viszont keresztnevére most már nem emlékszik, beszélgetéseik alkalmából többször hallotta tőle, hogy atyja és testvérei addig nem engedték őt az első férjével, Csörgey Gergellyel összeházasodni, mígnem az nemességét nekik meg nem mutatta, be nem bizonyította.
A második tanú vallomásában szintén megerősítette, hogy a Csörgey család mindenkor nemesi szabadságban élt és tagjai harcoltak a kuruc háborúkban, valamint azt is, hogy a Csörgeyek közül valamelyik a Párkány-i harcmezőn a Felséges Ausztriai Ház mellett harcolván elesett.
A harmadik tanú vallomásában kifejti, hogy Csörgey Istvánt és Csörgey Gergely édesatyját, Ferenczet, kik testvérek voltak, igen jól ismerte. Azok atyját Gergely viszont már nem ismerte, ellenben annak feleségét, ki nagyabonyi Csiba leány volt, igen, és aki aztán Csilling Menyhérthez ment férjül. Tőle és még számos idős emberektől többször hallotta, hogy Gergely édesatyja Mihály volt. Sőt azt is, hogy mind a vizsgált személy, István és testvére Ferencz (előpatonyi Gergely atyja), és ezek elődjei, Gergely és Mihály mindenkor nemesi szabadságban éltek.
A negyedik tanú a vizsgált személyeket jól ismerte, valamint Gergely atyját, Ferenczet is, ki testvére volt a vizsgált Istvánnak. Ferencz és István atyját, Gergelyt nem, de feleségét nagyabonyi Csiba leányt (Ilonát, Csiba János leányát) jól ismerte. Továbbá azt is tudja, hogy Gergely édesatyja Mihály volt. Mivel Istvánt és néhai Ferenczet, gyermekkoruk óta jól ismerte, tudja azt is, hogy mindenkor nemesi szabadságban éltek és a Fölséges Udvar mellett számos háborúkban hadakoztak.
A tanúk vallomását és ezáltal nagymagyari István és az előpatonyi Gergely nemességét a szolgabíró és az esküdt hitelesítették.
