vitéz Csörgey Károly tábornok

Vitéz Csörgey Károly (Csörgey Titusz testvére) Uhlig Károlyként született 1878. szeptember 3-án Mosonmagyaróváron. Édesapja Uhlig Károly ekkor ott albíró volt Magyaróváron.

1901-ban végezte el a Ludovika Akadémiát. 1906-1912 között a Honvédelmi Minisztériumban teljesített szolgálatot. Részt vett az I. világháborúban, 1912-től kapitány volt, a világháborút végigküzdötte, egyszer súlyosan meg is sebesült, mert mint vezérkari tiszt - a 102. népfelkelő gyalogdandár majd a 202. önálló gyalogdandár vezérkari tisztje volt - is mindig az első sorban küzdött, ha a helyzet azt követelte. A Tanácsköztársaság alatt is vezérkari tisztként szolgált.

1919 szeptemberétől 1922-ig a budapesti karhatalom vezérkari főnöke volt. 1922-1924 között a Ludovika Akadémián harcászatot és hadseregszervezést tanított. 1922-ben ütötte vitézzé Horthy Miklós kormányzó. Ekkor nevét édesanyja Csörgey Mária vezetéknevére magyarosította. Tábornokká való kinevezése után, 1927-től haláláig a várpalotai és hajmáskéri honvéd gyakorlótábor parancsnoka volt.

1928. július 12-én több társával együtt egy balesetben vesztette életét, amikor Várpalota közelében, a tési út melletti lőtéren egy titokban kifejlesztett légvédelmi ágyú lőgyakorlat során felrobbant. Balesete/halála a Trianoni békediktátum szomorú emlékét is hirdeti.

A Trianoni büntető diktátum Magyarország megcsonkításával a maradék országot erőforrásaitól megfosztotta, és azzal, hogy katonaiskolákat és nehézfegyvereket sem engedélyezett, az önvédelem jogától is eltiltotta. A magyar kormány titokban kényszerült a honvédelem fejlesztésére, korszerűsítésére és a tisztképzésére.

A titkos program keretében 1928. július 12-én délelőtt új légvédelmi ágyú hadrendbe állítás előtti bemutató lövészetre készültek. A megjelent magas rangú küldöttséget Ferjentsik Ottó altábornagy vezette. Nevéhez fűződik a mai Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem jogelődjének, a Hadiakadémiának a létrehozása, vagyis a vezérkari tisztképzés intézményének a megteremtése.

vitéz Csörgey tábornok a küldöttség érkezésekor már a tüzelőállásban tartózkodott. A Bizottság sem a fedezékből, hanem az ágyú közelében kívánta a bemutató lövéseket megfigyelni.

Ferjentsik altábornagy engedélyt adott a bemutató megkezdésére, elhangzott a tűzparancs. Az első lövést a kezdősebesség mérésére vízszintes csőállásból adták le. A második lövés a Bizottság kívánságára 60 fokos csőállásból következett. És ekkor történt a tragédia. Az anyaghibás gránát a csőben felrobbant és vitéz Csörgey tábornok életét kioltotta, többen pedig súlyosan megsérültek, köztük Ferjentsik altábornagy is.

vitéz Csörgey tábornok magas katonai beosztása mellett a Vitézi Rend törzskapitánya is volt. Tragikus halálával nem csak a Magyar Honvédséget, hanem a Vitézi Rendet is nagy veszteség érte, azt a szervezetet, melynek tagjai a hősies helytállás és a legmagasabb szintű áldozatvállalás minőségét képviselik, és annak látható jelét a " Vitézi Jelvény"-t a szívük fölött viselik.

A budapesti Farkasréti temetőben temették el. A baleset helyén 1928-ban emlékoszlopot állítottak. Eredetileg egy turul madár volt a tetején, mely aztán - nem tudni, mikortól - hosszú évtizedekig hiányzott. 2008. július 25-étől újra turul őrzi az emlékművet, Nesó Sándor iparművész faragta ki az eredeti madár tökéletes mását. Mára azonban az emberi barbárság következtében az ősi madár "szárnyaszegett" lett (a madár jobb szárnya hiányzik).

Kitüntetései és emlékérméi (nem teljes lista):
Magyar Érdemrend  tisztikeresztje
Vaskorona Rend III. osztálya hadidíszítmény kardokkal
Katonai Érdemkereszt III. osztálya hadidíszítmény kardokkal
Ezüst Katonai Érdemérem kész kard
Bronz Katonai Érdemérem kész kard
Bronz Katonai Érdemérem
Kormányzói Dícsérő Elismerés Magyar Koronás Bronzérme
Károly Csapatkereszt
Tiszti Szolgálati Jel A3
Vöröskereszt I.o./tiszti /II.osztályú díszjelvénye hadidíszítmény
Katonai Jubileumi Kereszt

forrás- turul.info ill. bővebben: "Csörgey család" családtörténeti könyv 2. bővített kiadása

Fotók: Archívum