vitéz Csörgey Károly tábornok

Csörgey Károly 1878. szeptember 3-án született Mosonmagyaróváron, Uhlig családnévvel. Édesapja Uhlig Károly-Baltazár (somorjai születésű, Uhlig Károly és Frilinger Terézia fia), aki ekkor királyi törvényszéki albíró volt Mosonmagyaróváron. Édesanyja a pozsonyi születésű Csörgey Mária, Csörgey Titusz pozsonyi városi tisztviselő, Somorja-i bíró, majd később Pozsony vármegye táblabírájának és Karancsy Julianna lánya volt.

1890 szeptemberében kezdte meg tanulmányait a 8 osztályos soproni Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnáziumban. Testvérbátyja Titusz, aki később a Madártani Intézet igazgatója lesz, ekkor ugyanitt már VI. évfolyamos tanuló. Érettségi vizsgáját Károly 1898 júniusában tette le.

Károlynak kiváló eredményei voltak a tornaversenyeken – távolugrás, illetve magasugrás terén is és talán ezen adottságok is meghatározóak lehettek katonai pályafutásának kezdetére. Illetve feltételezhető, hogy a katonai életpályája választására hatása lehetett dédapjának Csörgey Imrének a magyar királyi nemesi testőrségének tagsága 1814-ben, valamint ennek, nagybátyjainak Csörgey László és Gáspár testvéreknek a császári és királyi 34. gyalogezredben vállalt szerepe, szolgálata kapitányi beosztásban is.

Károly 1898 szeptemberében megkezdte tanulmányait a Magyar Királyi Ludovika Akadémiának akkor megnyílt legelső akadémikus évfolyamában. Az itt töltött évei alatt szintén kimagasló sporteredményeivel is büszkélkedhetett, hiszen a Magyar Atlétikai Club tagjaként számos hazai és nemzetközi versenyeken ért el dobogós helyeket (hármasugrás, síkfutás). Gyakorlati tudása mellett az elméleti tudása is magas szinten volt - a Ludovika Akadémia 3. évfolyamát "igen jó" eredménnyel végezte el.

1901. augusztus 18-án ünnepélyes keretek közt hadnaggyá avatják, mint a már említett újjászervezett Ludovika Akadémia első akadémikus tiszti növendékét a gyalogságnál, és a magyar királyi soproni 18. honvéd gyalogezred 3. zászlóaljához osztják be és ezzel megkezdi katonai pályafutását. 1903. október 14-ig a kőszegi állomáshelyen teljesít szolgálatot, közben 1902-ben zászlóalj élelmező tiszthelyettesi posztját is betöltötte.

1903. október 15-től 1904. július 31-ig volt a Ludovika Akadémia felsőbb tiszti tanfolyam hallgatója Budapesten ("igen jó" eredménnyel végezte el), majd ennek a tanfolyamnak a tíz legjobban minősített hallgatójával együtt a bécsi hadiiskolába rendelték. 1904. október 12-től 1906. november 20-ig volt a császári és királyi hadiiskola hallgatója Bécsben (szintén "igen jó" eredménnyel végezte el), ahol vezérkari tiszté képezték ki, eközben 1905. november 1. hatállyal főhadnaggyá nevezték ki, s egyben továbbra is a századszolgálatát végzi, mint a magyar királyi soproni 18. honvéd gyalogezred beosztott tisztje.

A bécsi hadiiskola elvégzése után többször is áthelyeztetik. 1906. november 21-től a 18. honvéd gyalogezrednél Sopronban egészen 1907. április 26-ig, ahol 1907. január 1-től 1907. március 25-ig századszolgálatban volt. 1907. február 25-től április 25-ig az ezred segédtiszti irodájába vezényelték, vezérkari szolgálatra a magyar királyi honvédséghez szintén Sopronban.

1907. május 1-től 1909. október 31-ig áthelyezték Nagyszebenbe, Erdélybe a 76. császári és királyi gyalogdandár vezérkari tisztjeként-főhadnagyaként. Itt ismerkedett meg Bod Piroskával, Bod Péter és Persz Katalin lányával, akivel, 1909. november 6-i eljegyzésüket követően, 1911. október 28-án házasságot kötött Nagyszebenben.

1909. november 1-től áthelyezték Székesfehérvárra a 81. honvéd gyalogdandár parancsnoksághoz 1911. október 31-ig. 1909. november 1-től 1910. október 31-ig mint a dandár vezérkari tisztje, de már beosztva a székesfehérvári 17. honvéd gyalogezredhez. 1910. november 1-től 1911. október 31-ig az ezred 3. századának a parancsnoka. Közben 1911. augusztus 21-től szeptember 16-ig a volt császári és királyi hadsereg lövőiskola tiszti tanfolyamának hallgatója Székesfehérváron, amelyet "kiválóan megfelelő" eredménnyel végezte el.

1911. november 1-től Budapestre helyezték át, beosztva vezérkari szolgálatra (egészen 1914. augusztus 16-ig) a magyar királyi 79. honvéd gyalogdandár parancsnoksághoz 1912. június 27-ig. A vezérkari szolgálat alatt teljesített kitűnő szolgálati elismeréséül 1912. március 31-én a császári és apostoli királyi felség a "Bronz Katonai Érdemérem a piros szalagon" kitüntetéssel jutalmazta meg. Századossá 1912. május 1-ével nevezték ki, mint a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium, elnöki osztály, I. csoport, 1. osztályának a székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred vezérkari beosztott tisztje. 1912. június 28-tól áthelyezve, mint fogalmazótiszt a 4. azután az 1. osztályban a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztériumban.

Ez idő alatt 1912. augusztus 14-én, Budapesten megszületett Endre nevű fia.

1913. szeptember 5-től szeptember 18-ig hadsereg gyakorlatokon is részt vett a magyar királyi 13. honvéd gyalog hadosztály parancsnokság vezérkari osztályában, és mint beosztott fogalmazótiszt az 1. osztályban a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztériumban.

Az I. világháború kitörése után az orosz hadszíntérre helyezték a 102. népfölkelő gyalogdandár parancsnokságához, mint 2. vezérkari tisztet, 1914. augusztus 16-tól egészen 1914. szeptember 26-ig, amikor is aznap, az Uzsoki-szorosban, a Malomrét melletti csatában tüdőlövés (robbanó srapnel golyói és szilánkjai érték) által súlyosan megsebesül, ami későbbiekben maradandó sérülést okozott neki (mellkasába fúródott s onnan el nem távolítható golyó miatt). Sérülése után, állapota miatt betegszabadságot kapott és a budapesti Egyesületi kórházban kezelték 1914. szeptember 27-től 1915. március 15-ig. Az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül a malomréti csatában 1915. április 29-én a császári és apostoli királyi felségétől a "Katonai Érdemkereszt III. osztálya hadidíszítmény kardokkal" kitüntetés adományozottja lett.

Nehéz sebeiből való felépülését követően 1915. március 19-től 1915. június 9-ig ismét a 4. osztály fogalmazótisztjeként teljesít szolgálatot a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztériumban, Budapesten.

Saját maga kérvényezése okán 1915. június 10-től ismét az orosz hadszíntérre került a 202. önálló "Sávoly" gyalogdandár parancsnokságához (akkori parancsnoka Sávoly János ezredes volt), mint 1. vezérkari tiszt. 1915 szeptemberében megbetegszik tífuszban, ennek ellenére szolgálatát az ágyban fekve betegen is folytatta. Felépülését követően az 1916. januári a bukovinai Rarancze-Toporovitz melletti harcokban mutatja meg kiemelkedő harcvezetői és harcászati képességét. 1916. november 29-én a harctéri (Bruszilov-offenzíva harcai keretén belül a Pruth völgyet szegélyző magaslatok megvédésénél) kimerültség, illetve a tüdőlövése által okozott maradandó sérülése következtében ismét megbetegszik, ezáltal harcképtelenné válik és visszahelyezik Budapestre, ezért 2 hónapig 1917. január 28-ig harc- és szolgálatképtelen. A 202. gyalogdandár parancsnoksága alatt tanúsított kimagasló katonai, harci és vitézi magatartása elismeréséül a császári és apostoli királyi felségétől több kitüntetést is megkapott: "Bronz Katonai Érdemérmét a katonai érdemkereszt kész kardokkal szalagján" (1915. október 25.), "Ezüst Katonai Érdemérmét a katonai érdemkereszt kész kardokkal" (1916. június 5.) valamint a "Vaskorona Rendjét III. osztályú lovagja hadidíszítmény kardokkal" (1917. április 28.).

Felépülése után 1917. január 29-től 1918. október 31-ig ismét beosztották a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztériumba, mint fogalmazótiszt és osztályvezetőhelyettes a 4. osztályban. 1918. január 1-én soron kívül őrnaggyá léptették elő. Ugyanezen hónap 29-én Ferenc Szalvátor főherceg, mint az osztrák vöröskereszt egylet és a magyar szent korona országai vöröskereszt egyletének védnökhelyettese a császári és apostoli királyi felségétől átruházott hatáskörében a "Vörös Kereszt hadiékítményes II. osztályú díszjelvényét" adományozta Károlynak.

1918. november 1-től 1919. február 28-ig a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium 4. (3.b) osztályának volt a vezetője. 1919. március 1-től 1919. május 3-ig fogalmazótiszt az 5. osztályában, majd 1919. május 4-től 1919. június 21-ig irodaigazgató a III. hadtest parancsnokságánál. 

A Tanácsköztársaság alatt 1919 májusában részt vett a "miskolci csatában" (cseh-szlovák csapatok visszaverése) a "Vörös Hadsereg" hadosztálytörzs tagjaként. 1919. június 22-től 1919. augusztus 23-ig felülvizsgálat alapján szabadságolták, majd ezt követően 1919. augusztus 24-től beosztották a volt nemzeti hadseregbe, a budapesti karhatalmi főparancsnoksághoz, mint vezérkari főnök 1919. november 30-ig. Ekkor nevezték ki alezredessé 1919. november 1-ével.

1919. december 1-től 1923. február 22-ig Magyar Királyi Ludovika Akadémia tanára és tanulmányvezetője volt, ahol harcászatot és hadseregszervezést tanított. 1921. áprilisában megalapítja a "Levente-kört", melynek fő célja, az alapszabályzat szerint, "az akadémikusok önképzésének előmozdítása, keresztény, magyar szellemben való irányítása és ezáltal a jellemképzés elősegítése" volt, azaz akadémia szellemi és erkölcsi színvonalának emelése. Induláskor a Levente-kör négy - irodalmi, hadtudományi, műszaki és képzőművészeti - osztályra tagozódott, később azonban a katonai szellemiség előtérbe helyezése jegyében különféle csoportok jöttek létre (irodalmi, nyelvgyakorló, hadtudományi, képző- és iparművészeti, fényképészeti, műszaki, repülő-, ének- és zenecsoport). Az akadémián betöltött tanári évei közben 1920. november 1. hatállyal ezredessé nevezték ki.

1921. október 23.-án részt vett a második királypuccs alatt a "budaörsi csatában" (IV. Károly király és Zita királyné magyarországi uralkodói hatalmának visszaszerzésére tett 2. kísérlet és annak következtében kialakult csata). Részlet a Magyarország az első világháborúban – Lexikonból: "…Uhlig (Csörgey) Károly ezredes csoportja (a 4/1. zászlóalj, a 2/III. zászlóalj jászberényi százada, az 5. kerékpár zászlóalj 1. százada, Vaják százados 90 fős tartalék százada, Gyulay vámőr alezredes 80, a Tudományegyetem 70, az ÉME (Ébredő Magyarok Egyesülete) és a KKV (Kettőskereszt Vérszövetség) 80 fős csoportja) megállította Harnis alezredes Dobogó (Galgenberg) hegyen át visszavonuló 2/III. zászlóalját, majd Kamaraerdő-Budaörs irányába ellenlökést indított... "

1922. augusztus 15-én Horthy Miklós kormányzó vitézzé avatta. Károly ekkor változtatta-magyarosította meg nevét fiával Endrével együtt, édesanyja Csörgey Mária vezetékneve alapján Uhligról Csörgey-re.

A Ludovika Akadémián tanári "szolgálata" után 1923. február 23-tól 1924. május 1-ig beosztották a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium 1. osztályába. 1924. május 15-től 1924. november 30-ig pedig a magyar királyi honvédség főparancsnokához, vitéz Nagy Pál gyalogsági tábornokhoz, helyezték át, mint annak 1. szárnysegédje (Shvoy Kálmán őrnagy helyett).

1923. április 30-án "kormányzói dicsérő elismerésben Magyar Koronás Bronzérme" kitüntetésben részesült a Ludovika Akadémiában 3 éven át, mint tanulmányvezetőként és tanárként teljesített kiváló és eredményes szolgálatáért.

Nemcsak a katonai, de a társadalmi élet terén is aktív szerepet töltött be. 1923 és 1925 között rendszeres támogatója volt a budapesti Szent Benedek Katolikus Reál Gimnáziumnak. Többek között segítette a Bencés Diákok Szövetségének megalakulását és részt vett a gimnázium zászlószentelésen, valamint annak kollégiumának állításánál. 1925. június 14-én a gödöllői levente-nap (sport verseny) jeles támogatója. Ugyanazon év október 5-6-án megrendezésre kerülő Honvédség országos lövő versenyének az egyik társelnöke és támogatója.

1925. szeptember 16-án egy újabb kormányzói adományban részesült, mégpedig a "Magyar Érdemrend tisztikeresztjével" a kiképzés és vezérkari szolgálat terén teljesített kiválóan eredményes és igen hasznos szolgálataiért.

1925. december 1-től kinevezték az egri 7. vegyesdandár gyalogsági parancsnokául, amely szolgálatát 1927. július 8-ig végzi. 1927. április 1-től Horthy Miklós kormányzó a 4. számú vitézi törzsszék kapitányává nevezte ki (vitéz Nagy Pál halála után), amely akkor magába foglalta Heves vármegye, Borsod, Gömör és Kis-hont közigazgatásilag egyesített vármegye, valamint Abaúj-Torna és Zemplén vármegyék vitézeit, illetve tábornokká 1927. május 1-ével lett kinevezve.

Az Egerben töltött szolgálata alatt is szintén számos társadalmi és közösségi esemény aktív támogatója, szervezője és résztvevője. Segédkezik az egri vár feltárási munkáinál, támogatja és részt vesz a Jegyzőárvaház internátusának felavatásán Egerben, a kápolnai tömegsír honvéd emlékmű avatásánál és koszorúzásánál, a füzesabonyi hősök emlékszobrának leleplezésénél és megkoszorúzásánál, gyászünnepély megszervezésében az egri hősök temetőjében, a magyar királyi 14. honvédgyalogezred távgyalogló versenyénél, 1848-49-es márciusi forradalmi megemlékezéseken és az Úrnapi körmeneten. Szoros, majdhogynem baráti kapcsolata révén Horthy Miklóssal, nagyszabású születésnapi ünnepséget szervez a kormányzó tiszteletére Egerben 1928. június 18-án.

1927. július 9-től nevezték ki a várpalotai és hajmáskéri honvéd gyakorlótábor parancsnokául. 

Társadalmi és közösségi aktivitása továbbra sem lankad: Horthy Miklós kormányzó nevében ünnepélyes keretek közt beiktatta ás átadta Ady Endre unokaöcsének vitézi Ady Jánosnak vitézi telkét, részt vett az Országos Cserkész- és leventezászlóavatáson Gödöllőn, magyar föld megművelésére vonatkozó írása jelent meg a Vitézi Évkönyv 2. évfolyamában, megválasztják a Várpalota-Hajmáskéri Tiszti Vadásztársaság elnökének, vitézi törzsszékkapitányként részt vett a Zemplénvármegye vitézi székkapitánysága által szervezett vitézinapon Sátoraljaújhelyen, számos közjogi és katonai személynek mondott köszönetet és Magyar Vöröskereszt segélyakciójának keretén belül adománnyal segítette a bolgár földrengéskárosultakat.

1928. július 12-én a Várpalota mellett, egy titokban kifejlesztett légvédelmi ágyú a lőgyakorlat során felrobbant és vitéz Csörgey Károly tábornok a balesetben  elszenvedett sebesülése folytán meghalt. A baleset során több magasrangú tiszt is megsérült: könnyebb sérülést Módly Zoltán tábornok, Lichtenecker András ezredes, Fischer Lajos ezredes, ill. súlyosabb sérülést Ferjentsik Ottó altábornagy és Maleczky Oszkár ezredes szenvedtek, de végül ők mind felgyógyultak.

Vitéz Csörgey Károly tábornok balesete/halála a Trianoni békediktátum szomorú emlékét is hirdeti. A Trianoni büntető diktátum Magyarország megcsonkításával a maradék országot erőforrásaitól megfosztotta, és azzal, hogy katonaiskolákat és nehézfegyvereket sem engedélyezett, az önvédelem jogától is eltiltotta. A magyar kormány titokban kényszerült a honvédelem fejlesztésére, korszerűsítésére és a tisztképzésére.

A titkos program keretében 1928. július 12-én délelőtt új légvédelmi ágyú hadrendbe állítás előtti bemutató lövészetre készültek. A megjelent magas rangú küldöttséget Ferjentsik Ottó altábornagy vezette. vitéz Csörgey Károly tábornok a küldöttség érkezésekor már a tüzelőállásban tartózkodott. A Bizottság nem a fedezékből, hanem az ágyú közelében kívánta a bemutató lövéseket megfigyelni.

Ferjentsik altábornagy engedélyt adott a bemutató megkezdésére, elhangzott a tűzparancs. Az első lövést a kezdősebesség mérésére vízszintes csőállásból adták le. A második lövés a Bizottság kívánságára 60 fokos csőállásból következett. És ekkor történt a tragédia. Az anyaghibás gránát a csőben felrobbant.

vitéz Csörgey Károly tábornok tragikus halálával nem csak a Magyar Honvédséget, hanem a Vitézi Rendet is nagy veszteség érte, azt a szervezetet, melynek tagjai a hősies helytállás és a legmagasabb szintű áldozatvállalás minőségét képviselték/képviselik, és annak látható jelét a " Vitézi Jelvény"-t a szívük fölött viselték/viselik.

Vitéz Csörgey Károly tábornok temetésére három nappal később, 1928. július 15-én, került sor a budapesti Farkasréti temetőben, hatalmas katonai pompa és tiszteletadás mellett (több ezer jelenlévő előtt), majd 1931. november 1-én került sor az új síremlékének leleplezésére és megszentelésére (Horvát Béla alkotása). A balesetről, haláláról és a temetéséről több mint 70 napilap, folyóirat, illetve újság (hazai és külföldi) tudósított. Maga a síremlék 80 évvel később, a 2010-es évek elején sajnos eltűnt – feltehetőleg lopás történhetett.

A síremlék eltünése 2023 novemberében lett bejelentve a Honvédelmi Minisztérium, Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadisírgondozó és Hőskultusz igazgatóságánál. Mivel azonban vitéz Csörgey Károly tábornok békeidőben és balestben halt meg és a Honvédelmi Minisztériumnak nincs illetékessége a sír és síremlék felett, ezért lett aztán megszólítva a Vitézi Rend (https://www.vitezirend.com). Ennek köszönhetően 2024. július 13-án a budapesti Farkasréti temetőben elhelyezésre és megszentelésre került sor vitéz Csörgey Károly tábornok síremlékének az új ideiglenes fakeresztje.

A baleset helyszínén 1942-ben emlékoszlopot állítottak. Eredetileg egy turulmadár volt a tetején, mely aztán - nem tudni, mikortól - hosszú évtizedekig hiányzott. 2008. július 25-én felújították, Nesó Sándor iparművész faragta ki az eredeti turulmadár tökéletes mását. Később azonban az emberi barbárság következtében az ősi madár "szárnyaszegett" lett (a madár jobb szárnya eltűnt). 2020-tól viszont az emlékmű már ismét a teljes pompájában fénylik – a felújított turulmadárral és a láncokkal. A balesetről és Vitéz Csörgey Károly tábornok életéről a hazájáért és családjáért tett szolgálatairól évente (júliusban) tartanak megemlékezést az emelt emlékoszlopnál.

Vitéz Csörgey Károly tábornok a katonai pályafutása alatt sokrétű országismerettel is gazdagodott: Nyugatmagyarországot tartózkodás és fegyveres gyakorlat folytán, Magyarország északkeleti részét hadgyakorlaton folytán, Erdély déli részét utazások és fegyvergyakorlatok folytán, Dél-Tirolt magánutazás folytán, Vágvölgyét, krakkói erődítést (erődrendszert), Karintiát, Krajnát (ma Szlovénia) és annak tenger partvidékét, Stájerországot, Alsó-Ausztriát, Königgrätz-ot (magyarul Királyvárad, ma Hradec Králové, Csehország), Póla (ma Pula, Horvátország) környékét, Bánátot tanulmányi utazás folytán, Csehország délkeleti részét hadgyakorlatok folytán valamint Bukovinát, Kelet Galíciát a világháború folytán ismerte meg.

Vitéz Csörgey Károly tábornok életének egyik "érdekessége", hogy magasrangú tagja és vezetője volt a Kettőskereszt Vérszövetség (KKV vagy KKVSz) nevezetű félkatonai titkos szervezetnek, annak is a budapesti szárny vezetője. Ha lehet hinni a forrásoknak, akkor a KKV 1919 júliusában Szegeden jött létre az ellenforradalom rendszer védelmére, a kommunis­ták és más baloldali politikai erők elleni harcra, valamint később területi revíziós célok szolgálatára, (a trianoni békediktátum ratifikációja után előtérbe kerültek az esetleges terület-visszaszerző hadműveletek tervei) jelentős személyi átfedésekkel a Nemzeti Hadsereg titkosszolgálati jellegű szerveivel és a tiszti különítményeivel, alapítói pedig a Horthy Miklós körül szerveződő jobboldali katonai erők első parancsnokai voltak.

Vitéz Csörgey Károly tábornok háborúban és békében megszerzett kitüntetései és emlékérméi:

1909 – Katonai Jubileumi Kereszt

1912 – Bronz Jubileumi Emlékérem a fegyveres erőért

1912 – Bronz Katonai Érdemérem a piros szalagon

1915 – Katonai Érdemkereszt III. osztálya hadidíszítmény kardokkal (malomréti csata sebesülése)

1915 – Bronz Katonai Érdemérem a katonai érdemkereszt kész kardokkal szalagján

1916 – Ezüst Katonai Érdemrend a katonai érdemkereszt kész kardokkal

1917 – Vaskorona Rend III. osztályú lovagja hadidíszítmény kardokkal (Bruszilov-offenzíva)

1918 – Vörös Kereszt hadiékítményes II. osztályú díszjelvény

1918 – Sebesülési érem egy sávval

1921 – Károly-csapatkereszt

1923 – Kormányzói Dicsérő Elismerés Magyar Koronás Bronzérme

1924 – III. osztályú Tiszti Szolgálati Jel

1925 – Magyar Érdemrend Tisztkeresztje

Vitéz Csörgey Károly tábornok életpályájának az összeállítása és elkészítése Németh András a pozsonyi Duna utcai gimnázium 2. osztályos diákjának "A családért és a hazáért – A Csörgey család katonahősei" című munkája keretén belül elvégzett részletes kutatásának köszönhető. A kutatási munka és annak eredményei a 2024. április 19-20. között a kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban megrendezett 2024-es Tudományos Diákkörök XXIV. Kárpát-medencei Konferenciájának (TUDOK) döntőjében a "Történelem, család- és életpályakutatás, művészettörténet" szekcióban első díjjal lett jutalmazva.

Források:

HADTÖRTÉNELMI LEVÉLTÁR iratai:
Minősítési lapok - AKVI 13542.
I. Világháborús Kitüntetési Javaslatok – (Tiszti - 4085., 12827., 16537., HM 1944. 4. oszt. ált. név szerint, HM Vitézi Szék Felszámoló szerint, Bizottsága név szerint, a "Vitézek Albuma" név szerint)

HADTÖRTÉNETI INTÉZET ÉS MÚZEUM online adatbázisai -
https://militaria.hu/hadtorteneti-intezet-es-muzeum/adatbazisok: 
Magyar ezredek az első világháborúban – https://magyarezredek.hu/ 
Alakulattörténetek – https://magyarezredek.hu/hadtori-leaflet/contents/corpsstories.jsp 
Névkönyvek/sematizmusok – https://magyarezredek.hu/hadtori-leaflet/contents/namebooks-schematics.jsp 
Vitézek albuma – https://magyarezredek.hu/online-viewer-webapp/onlineviewer/62566#page/1/mode/1up 
Rangsorolás/sematizmus gyűjtemény – https://militaria.hu/rang/

ARCANUM Digitális Tudománytár online adatbázisai (fizetett) – https://adt.arcanum.com/hu/: 
Magyar Katonai Közlöny – https://adt.arcanum.com/hu/collection/MagyarKatonaiKozlony/ 
Honvédségi Közlöny – https://adt.arcanum.com/hu/collection/HonvedsegiKozlony/ 
Újságok, Folyóiratok, Magazinok – https://adt.arcanum.com/hu 
Iskolai értesítők – https://adt.arcanum.com/hu/ 

HUNGARICANA Közgyűjteményi portál online adatbázisai – https://library.hungaricana.hu/hu/: 
Militär Almanach 1791-1914 – https://library.hungaricana.hu/en/collection/austrian_state_archives_MilitarAlmanachSchematismus/ 
Iskolai értesítők – https://library.hungaricana.hu/hu/collection/iskolai_ertesitok/ 
Helyi lapok, helytörténet – https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_helytortenet/ 
Címjegyzékek 1867-1942 – https://library.hungaricana.hu/hu/collection/fszek_cimjegyzekek_1867_1942/ 
Képcsarnok – https://gallery.hungaricana.hu/hu/ 
Közjegyzői okiratok – https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Kozjegyzoi/ 

MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR online adatbázisa – https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/: 
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek – https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/adatbazis/minisztertanacsi-jegyzokonyvek-1867-1944 
Magyar Távirati Iroda – https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/adatbazis/magyar-tavirati-iroda 

MAGYAR FEGYVERES ERŐK online adatbázisai - https://www.hungarianarmedforces.com/adat.htm: 
A magyar királyi honvéd gyalogezredek adatbázisa 1920-1944 – https://www.hungarianarmedforces.com/gyalogezred/index.html 
A Ludovika akadémián és társintézményeinél avatott tisztek 1920-1944 - https://www.hungarianarmedforces.com/ludovika/index.html 
Hősi halált halt Ludovikás tisztek – https://www.hungarianarmedforces.com/soregi/index.html 
Magyarországi rendjelek és kitüntetések – https://szlukacs.freeweb.hu/rendjel2/ 
A Vitézi Rend tagjainak névsora 1921-1945 – https://hungarianarmedforces.com/vitezirend/index.html 
Magyar Érdem(kereszt)rend adományozások 1924-1945 – https://www.hungarianarmedforces.com/magyarerdemrend/index.html 
Adatbázis a M. kir. Honvédség sematizmusai alapján – https://www.hungarianarmedforces.com/sema 

ORSZÁGGYŰLÉSI KÖNYVTÁR online adatbázisa – https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/: 
Rendeleti közlönyök a Magyar Királyi/Nemzeti Honvédség számára –https://dlib.ogyk.hu/R/FASXGS61I6FPUJ5GPRTX1PJACR416IEHIPKH95PLG1AQCGPJCD-02407?func=collections-result&collection_id=138 
Közszolgálati Tudásportál - Ludovika Gyűjtemény – https://tudasportal.uni-nke.hu/xmlui/handle/20.500.12944/12716 

NYOMTATOTT KÖNYVEK:
Galántai József: Az I. világháború, Korona kiadó, 2000
Pongrácz, Ragač, Strešnák: Pozsony vármegye nemes családjai, Somorja, 2008
Hellebronth Kálmán: A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918, Históriaantik Könyvesház, 2012
B. Kalavszky Györgyi Siposné Dr. Kecskeméthy Klára: A Ludovika, Zrínyi Kiadó, 2013
Dr. Sényi Pál: Vitézek évkönyve 1929 (Reprint), Hermit Könyvkiadó Bt., 2017
Németh Tibor: Családtörténet I., Történelmi olvasókönyv családokról családoknak – Csörgey család, 2. javított/bővített magánkiadás, Szenc, 2018
Kántás Balázs: Levéltári iratok a Kettőskereszt Vérszövetség katonai titkos társaság szórványosan dokumentált történetéhez 1920–1945, Magyar Elektronikus Könyvtár, Budapest, 2020
Kántás Balázs: A Kettőskereszt Vérszövetség-Egy titkos irreguláris katonai szervezet tevékenysége az 1920-as évek Magyarországán, Line Design Kft., Budapest, 2022

POZSONYI TERÜLETI LEVÉLTÁR, Nemességi iratok, Csörgey család:
Pozsonyi Területi Levéltár, Kongregációs iratok, Pozsony megye I. 1673-1794 – https://www.crarc.findbuch.net/
Pozsonyi Területi Levéltár, Nemességvitató perek Pozsony-vármegyében, kézirat, 1900

MAGYAR CSALÁDTÖRTÉNET-KUTATÓ EGYESÜLET (MACSE) online adatbázisai (anyakönyvek, névváltoztatások, gyászjelentések) – https://macse.hu/society/adattarak.php 

ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR gyászjelentései – https://dspace.oszk.hu/ 

ANYAKÖNYVEK
Szlovákiai egyházi anyakönyvek - Pozsonyi Területi Levéltár - Csütörtök, Dunaszerdahely, Nagylég, Nagypaka – https://www.familysearch.org/search/collection/1554443 
Magyarország egyházi és állami anyakönyvek - Budapest, Sopron, Székesfehérvér, Szombathely, Tapolca, Várpalota – https://www.familysearch.org/search/collection/1452460, https://www.familysearch.org/search/collection/1743180