id. vitéz Csörgey László csendőralezredes
(Dunaszerdahely, 1886. október 7. - Budapest, 1956. március 7.)
Csörgey László 1886. október 7-én született Dunaszerdahelyen, Uhlig családnévvel. Édesapja Uhlig Károly-Baltazár (somorjai születésű, Uhlig Károly és Frilinger Terézia fia), aki ekkor magyar királyi járási albíró. Édesanyja a pozsonyi születésű Csörgey Mária, Csörgey Titusz pozsonyi városi tisztviselő, Somorja-i bíró, majd később Pozsony vármegye táblabírájának és Karancsy Julianna lánya volt. A család polgári értelmiségi és közszolgálati hagyományokat ápolt: anyai ágon a híres ornitológus Csörgey Titusz, valamint vitéz Csörgey Károly tábornok a bátyjai voltak, amely családi háttér egyaránt meghatározta értelmiségi és hazafias neveltetését.
Tanulmányok és ifjúkor (1897–1906)
1897-től 1906-ig a soproni Magyar Királyi Állami Főreáliskola (későbbi Széchenyi István Gimnázium) tanulója volt. Iskolai évei alatt kiváló tanulmányi eredményei mellett sportteljesítményeivel is kitűnt: sikeresen versenyzett síkfutásban, magas- és távolugrásban, súlydobásban, valamint tornában korláton és lovon egyaránt.
1906-ban a Soproni Football Club tagjaként játszott hátvédként, sőt ugyanebben az év novemberében mérkőzéseken bíróként is szerepet vállalt.
1906. június 18-án érettségizett Sopronban, mellyel megnyílt előtte a katonai pálya lehetősége.
Katonai pályakezdés (1906–1912)
Katonai pályáját 1906-ban kezdte: a soproni tüzérönkéntes-iskolába nyert felvételt, ahol alapos műszaki és katonai képzést kapott. 1907. március 28-án a második csillag megszerzése után előléptették tüzérré, majd 1907. szeptember 26-án tűzmesteri vizsgát tett, és szolgálatát a császári és királyi 13. tüzérezrednél folytatta.
1909-ben próbaszolgálatos hadapród lett ugyanitt, majd 1909. május 1-jén a tartalékállományból áthelyezték a magyar királyi III. csendőrkerülethez Budapestre, ahol a csendőrség kötelékébe lépett. Ugyanezen évben zászlóssá nevezték ki. A fiatal tiszt ekkor kezdte el hosszú és példamutató szolgálati pályafutását a rendfenntartás és közbiztonság szolgálatában.
1912. július 1-jén ideiglenes szakaszparancsnokként Sárvárra helyezték át, a VI. csendőrkerülethez, majd 1912. november 1-jén elnyerte a hadnagyi kinevezést.
Az első világháború évei (1914–1918)
Az első világháború kitörése sorsfordító állomást jelentett pályáján. Ekkor Csörgey (akkor még Uhlig néven) László a VI. csendőrkerület állományából a 7. honvéd tábori ágyúsezredhez került beosztásra.
1914. szeptember 6-án eljegyezte Berke Piroskát, a sárvári Berke család leányát, majd 1915. március 12-én házasságot kötöttek Sárváron, tanúik között szerepelt Landgráf János miniszteri tanácsos és bátyja Csörgey Titusz ornitológus.
1915. március 1-jén főhadnaggyá léptették elő, majd nem sokkal később 1915. április 21-én megkapta a "Szent Mihály bajor királyi érdemrend IV. osztályát".
1915. október 18-án a Bogusławka melletti erdei csatában kitüntette magát az ellenség előtti bátor viselkedésével: miután a telefonos kapcsolat megszakadt, személyesen vitte tovább a parancsokat a tüzérségi tűzvonalba, és a lőszerutánpótlás megszervezésében is döntő szerepet vállalt. E hősies cselekedetéért és a fronton tanúsított kivételes magatartásáért 1916. január 8-án a "legfelsőbb dicsérő elismerésben" részesült.
1916. június 6–17. között a Styr és Duckze melletti ütközetekben, majd júliusban Korsiny–Podlesie térségében a lőszerellátás megszervezésében mutatott kiemelkedő teljesítményt (Bruszilov-offenzíva harcai keretén belül). Felettesei – köztük Eugen Schwartz és Kapp Gusztáv alezredesek – jelentéseikben lelkiismeretes, bátor és kivételesen rátermett tisztként jellemezték. Így 1917. február 1-jén elnyerte a "Katonai Érdemkereszt III. osztályát hadidíszítménnyel és kardokkal" kitüntetést.
Családi életében ezzel párhuzamosan új örömök érték: 1916. október 16-án megszületett leánya, Magdolna, majd 1917. november 8-án fia, László.
1918. szeptember 1-jén századossá nevezték ki, ekkor már a szombathelyi 3. szakasz parancsnoka volt.
A két világháború között (1919–1938)
A háború után a magyar királyi csendőrség soraiban folytatta szolgálatát, amely a két világháború közötti korszakban is példás ívű karriert biztosított számára.
1919 után a VI. csendőrkerületnél maradt, majd 1920. március 1-jén a szombathelyi 2. szakasz parancsnoka lett.
Eközben 1920. október 8-án megszületett második leánya, Piroska, aki sajnos csecsemőgyengeség okán négy nappal később, október 12-én elhunyt.
1922–1923-ban a budapesti I. csendőrkerület törzsében szolgált fogalmazó tisztként, később előadótisztként.
A csendőrség állományában aktív sportéletet folytatott. 1924. szeptember 16-án megnyerte az "öreg fiúk" pontversenyét a Margitszigeti csendőrtiszti bajnokságon, majd 1924. november 13-án a csendőrségi úszóverseny "hőseként" említik a korabeli sajtóban. 1925. január 9-én a Kecskeméti Vadásztársaság tagja lett, és még ugyanebben az évben, április 21-én, részt vett az Életmentő Társaság megalapításában, amely a csendőrség, a rendőrség és az úszószövetség közös kezdeményezése volt.
1926-ban hivatalosan nevet változtatott: a Belügyminisztérium 153.625/1926. sz. engedélyével az Uhlig nevet Csörgey-re változtatta, amely döntés részben a magyarosítás, részben családi hagyományainak ápolása jegyében történt. Ugyanebben az évben a csendőrségi atlétikai versenyen távolugrásban és súlydobásban ért el dobogós helyezést.
1927. október 6-án megkapta a "III. osztályú tiszti szolgálati jelet".
1928. július 13-án bátyja, vitéz Csörgey Károly tábornok halálhíre mélyen megrendítette. Valószínűsíthető, hogy ez is közre játszhatott abban, hogy még ugyanabban az évben, 1928-ban, Horthy Miklós kormányzó vitézzé avatta, és november 1-jén őrnaggyá léptették elő. A következő években a budapesti I. csendőrkerület 5. szárnyának parancsnokaként dolgozott.
1931. szeptember 23-án tagja lett a honvéd katonai törvényszék tanácsának, majd 1932. szeptember 1-jénáthelyezték Székesfehérvárra, a II. csendőrkerülethez, ahol osztály-parancsnok lett.
1934. november 1-jén alezredesi rangot kapott.
Az 1930-as évek közéletében sportvezetőként is aktívan szerepelt: a Magyar Atlétikai Szövetség intézőbizottságának, majd 1938-tól alelnöke volt.
Katonai és sportéleti érdemei mellett a közéletben is elismert szerepet töltött be: 1936. július 29-én ő szervezte a budapesti olimpiai lángfutás útvonalát, a korabeli sajtó kiemelte, mint a rendezvény katonai biztosításának irányítóját.
A több éves aktív és önfeláldozó szolgálati munkája által a csendőrségnél 1937-ben a "II. osztályú tiszti szolgálati jel",valamint 1938-ban a "Magyar Érdemrend lovagkeresztje" adományozottja lett.
1938. július 1-jén nyugállományba vonult. Címe ekkor: Budapest I., Szent János tér 1., majd 1942-ben már a Budapest XII., Németvölgyi út 81. alatt lakott.
Második világháború és utóélete (1939–1956)
A nyugalmazást követően sem távolodott el a szolgálattól: 1940 és 1944 között a Vitézi Rend Főszéktartóságának 3. osztályát vezette, amely a legénységi ügyekkel foglalkozott.
1940. március 31-én leánya, Magdolna eljegyezte dr. Szabó András hadnagyot, majd 1941. november 15-én házasságot kötöttek Budapesten. 1940. december 24-én fia, ifj. vitéz Csörgey László hadnagyeljegyezte Náday Erzsébetet, akivel 1942. szeptember 29-én tartották esküvőjüket.
1941. szeptember 30-án a "Nemzetvédelmi Keresztet" kapta meg, 1943. december 1-jén pedig a "Nagy honvéd sportügyességi jelvényt".
1944-ben a belügyminiszter által kinevezett mentesítési bizottság tagja lett, amely a zsidó származású kérelmezők ügyeit vizsgálta.
1944. december 24-én megszületett unokája Erika, fiának ifj. vitéz Csörgey László főhadnagy leánya.
Ezt sajnos beárnyékolták a családját ért tragédiák. Ugyanis unokájának születése napján 1944. december 24-én fia, ifj. vitéz Csörgey László főhadnagy hősi halált halt Letkésen.
1945. március 31-én pedig maga vitéz Csörgey László csendőralezredes szovjet hadifogságba esett Ausztria területén Salamonfalván (Salmannsdorf). Onnét a romániai foksányi (Focșani) átmeneti hadifogolytáborba került, majd nem sokkal később a szegedi hadifogolygyűjtőtáborba, ahonnan még 1945 szeptemberében levelet küldött családjának.
Szabadulását követően, a háború után, 1948-ban már a Belügyminisztérium megbízásából működő "volt csendőrségi személyek igazoló bizottságának" tagjaként dolgozott.
Élete utolsó éveiben visszavonultan élt Budapesten, szerény körülmények között. Bár a háború utáni rezsim már nem ismert el sem rangot, sem kitüntetést, mindvégig megőrizte katonás tartását és kötelességtudatát.
1956. március 7-én hunyt el Budapesten, gyomorrák következtében. Halálakor már csak portásként tartották nyilván, ami éles ellentétben állt korábbi életpályájának fényével.
Vitéz Csörgey László csendőralezredes háborúban és békében megszerzett kitüntetései, jelvényei és elismerései – évek szerint:
1909 - Katonai Jubileumi Kereszt
1915 - Szent Mihály bajor királyi érdemrend IV. osztály
1917 - III. osztályú katonai érdemkereszt hadidíszítménnyel, kardokkal (I.VH)
1918 - Bronz katonai érdemérem a katonai érdemkereszt szalagján a kardokkal
1926 - Károly csapatkereszt
1927 - III. osztályú tiszti katonai szolgálati jel
1828 - Lipótrend lovagkereszt
1932 - Háborús emlékérem a karddal és sisakkal
1936 - Osztrák háborús emlékérem karddal
1937 - II. osztályú tiszti szolgálati jel
1938 - Magyar Érdemrend lovagkeresztje
1941 - Nemzetvédelmi Kereszt
1943 - Nagy honvéd sportügyességi jelvény
Vitéz Csörgey László csendőralezredes életpályájának az összeállítása és elkészítése Németh András a pozsonyi Duna utcai gimnázium 2. osztályos diákjának "A családért és a hazáért – A Csörgey család katonahősei" című munkája keretén belül elvégzett részletes kutatásának köszönhető. A kutatási munka és annak eredményei a 2024. április 19-20. között a kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban megrendezett 2024-es Tudományos Diákkörök XXIV. Kárpát-medencei Konferenciájának (TUDOK) döntőjében a "Történelem, család- és életpályakutatás, művészettörténet" szekcióban első díjjal lett jutalmazva.
Források:
HADTÖRTÉNELMI LEVÉLTÁR iratai:
I. Világháborús Kitüntetési Javaslatok – (Tiszti - 12825., 16538., 29358., HM Vitézi Szék Felszámoló Bizottsága név szerint, a "Vitézek Albuma" név szerint)
HADTÖRTÉNETI INTÉZET ÉS MÚZEUM online adatbázisai -
https://militaria.hu/hadtorteneti-intezet-es-muzeum/adatbazisok:
Magyar ezredek az első világháborúban – https://magyarezredek.hu/
Alakulattörténetek – https://magyarezredek.hu/hadtori-leaflet/contents/corpsstories.jsp
Névkönyvek/sematizmusok – https://magyarezredek.hu/hadtori-leaflet/contents/namebooks-schematics.jsp
Vitézek albuma – https://magyarezredek.hu/online-viewer-webapp/onlineviewer/62566#page/1/mode/1up
Rangsorolás/sematizmus gyűjtemény – https://militaria.hu/rang/
ARCANUM Digitális Tudománytár online adatbázisai (fizetett) – https://adt.arcanum.com/hu/ :
Magyar Katonai Közlöny – https://adt.arcanum.com/hu/collection/MagyarKatonaiKozlony/
Honvédségi Közlöny – https://adt.arcanum.com/hu/collection/HonvedsegiKozlony/
Újságok, Folyóiratok, Magazinok – https://adt.arcanum.com/hu
Iskolai értesítők – https://adt.arcanum.com/hu/
HUNGARICANA Közgyűjteményi portál online adatbázisai – https://library.hungaricana.hu/hu/:
Militär Almanach 1791-1914 – https://library.hungaricana.hu/en/collection/austrian_state_archives_MilitarAlmanachSchematismus/
Iskolai értesítők – https://library.hungaricana.hu/hu/collection/iskolai_ertesitok/
Helyi lapok, helytörténet – https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_helytortenet/
Címjegyzékek 1867-1942 – https://library.hungaricana.hu/hu/collection/fszek_cimjegyzekek_1867_1942/
Képcsarnok – https://gallery.hungaricana.hu/hu/
Közjegyzői okiratok – https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Kozjegyzoi/
MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR online adatbázisa – https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/:
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek – https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/adatbazis/minisztertanacsi-jegyzokonyvek-1867-1944
Magyar Távirati Iroda – https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/adatbazis/magyar-tavirati-iroda
MAGYAR FEGYVERES ERŐK online adatbázisai - https://www.hungarianarmedforces.com/adat.htm:
A magyar királyi honvéd gyalogezredek adatbázisa 1920-1944 – https://www.hungarianarmedforces.com/gyalogezred/index.html
Magyarországi rendjelek és kitüntetések – https://szlukacs.freeweb.hu/rendjel2/
A Vitézi Rend tagjainak névsora 1921-1945 – https://hungarianarmedforces.com/vitezirend/index.html
Magyar Érdem(kereszt)rend adományozások 1924-1945 – https://www.hungarianarmedforces.com/magyarerdemrend/index.html
Adatbázis a M. kir. Honvédség sematizmusai alapján – https://www.hungarianarmedforces.com/sema
ORSZÁGGYŰLÉSI KÖNYVTÁR online adatbázisa – https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/:
Rendeleti közlönyök a Magyar Királyi/Nemzeti Honvédség számára –https://dlib.ogyk.hu/R/FASXGS61I6FPUJ5GPRTX1PJACR416IEHIPKH95PLG1AQCGPJCD-02407?func=collections-result&collection_id=138
NYOMTATOTT KÖNYVEK:
Galántai József: Az I. világháború, Korona kiadó, 2000
Pongrácz, Ragač, Strešnák: Pozsony vármegye nemes családjai, Somorja, 2008
Dr. Sényi Pál: Vitézek évkönyve 1929 (Reprint), Hermit Könyvkiadó Bt., 2017
Németh Tibor: Családtörténet I., Történelmi olvasókönyv családokról családoknak – Csörgey család, 2. javított/bővített magánkiadás, Szenc, 2018
POZSONYI TERÜLETI LEVÉLTÁR, Nemességi iratok, Csörgey család:
Pozsonyi Területi Levéltár, Kongregációs iratok, Pozsony megye I. 1673-1794 – https://www.crarc.findbuch.net/
Pozsonyi Területi Levéltár, Nemességvitató perek Pozsony-vármegyében, kézirat, 1900
MAGYAR CSALÁDTÖRTÉNET-KUTATÓ EGYESÜLET (MACSE) online adatbázisai (anyakönyvek, névváltoztatások, gyászjelentések) – https://macse.hu/society/adattarak.php
ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR gyászjelentései – https://dspace.oszk.hu/
ANYAKÖNYVEK
Szlovákiai egyházi anyakönyvek - Pozsonyi Területi Levéltár - Csütörtök, Dunaszerdahely, Nagylég, Nagypaka – https://www.familysearch.org/search/collection/1554443
Magyarország egyházi és állami anyakönyvek - Budapest, Sopron, Székesfehérvér, Szombathely, Tapolca, Várpalota – https://www.familysearch.org/search/collection/1452460 , https://www.familysearch.org/search/collection/1743180