Csörgey László kapitány
(Előpatony, 1750. május 27. - Bústelek, 1812. január 10 .)
Öt évvel Mária Terézia Magyarország királynőjévé koronázása (1741.6.25.) után 1746-ban a csallóközi kisnemesi család sarja az előpatonyi Csörgey Gergely, házasságot köt a nagyborsai nemes Bogár András és nemes Szüllő Krisztina, Rozália nevű lányával. Ebből a házasságból a családnak 8 gyermeke születik, egyik közül Csörgey László volt.
Csörgey László 1750. május 27-én született Előpatonyban (ma Lég község része, Szlovákia). Első hiteles levéltári adataink tanulmányi éveire vonatkozóan vannak. Ezek alapján diákja volt a Pázmány Péter esztergomi érsek által 1635-ben alapított nagyszombati egyetemhez tartozó érseki katolikus gimnáziumnak, mégpedig bölcsészeti és jogi karon.
A nagyszombati gimnázium régen és most, László
nagyszombati bizonyítványa
Talán a bölcsészet és jog helyett, jobban vonzotta őt a földrajz, matematika és a geometria, így 1769 és 1771 között diákja lett az 1763-1776 között itt Szencen működő Eszterházy Ferenc főkancellár illetve Mária Terézia királynő által alapított Collegium Oeconomicum-nak.
Collegium Oeconomicum alapítólevele - részlet
Magáról az intézményről csak nagyon röviden annyit, hogy a Collegium Oeconomicum nevelési célja: az ország számára könyvvitelhez és különféle mérnöki munkakörök ellátásához értő szakemberek nevelése volt. Így elmondható, hogy a szenci Collegium Oeconomicum adta az országnak az első diplomás mérnököket. A mintegy 200 itt végzett diákból számos kamarai és uradalmi mérnök, földmérő, vízimérnök működött az elkövetkező évtizedekben, az akkori országban.
De a mi esetünkben, Csörgey Lászlónál, ez máshogy alakult. Talán a kor történelmi eseményei hatására: az osztrák örökösödési háború, a hétéves háború, gyarmatosítási háborúk, vagy esetleg ősapájának, nagyborsai Szüllő Ferencnek (1660-as években Csallóköz kapitánya, 100 fős huszárlovas csapat vezére volt) hatására Csörgey László a szenci Collegium Oeconomicum elvégzése után a katonai pályát választotta. 1771-ben, mint szenci végzős diák, kérvényezte felvételét a császári és királyi 34. gyalogezredbe vagy másképpen az Esterházy Antal, Davidovich és a Wied-Runkel-gyalogezredben (nevek az ezred volt tulajdonosait jelezték).
László szenci bizonyítványa, kérvénye a katonasághoz, kormányzói
engedély
Azzal hogy Csörgey László katonai pályára vette a fejét és a vérét is, így részese lett az 1792-1815 közötti napóleoni háborúknak és a francia forradalom által kiváltott európai koalíciós, illetve a bajor örökösödési háborúknak is.
Katonai pályafutása sebesen növekedett. Önköltséges hadapródként, lényegében közlegényként kezdte 1771-ben. 1775-ben már tizedes, 1778-ban zászlós, 1782-ben alhadnagy és 1788-ban, mint már főhadnagy. Az ezred úgynevezett békeidejében (1780-1788) 1786-ban Pozsony vármegye Csörgey Lászlót a magyar nemesi testőrségbe is beajánlotta, de, az okokat nem tudva, végül nem lett a tagja.
1734. 1756. 1861. 1898.
A 34.
gyalogezred egyenruhái
1789-ben a 34. gyalogezred, ekkor már, mint Esterházy Antal herceg tulajdona, Belgrád visszavételében harcolt a törökök újbóli visszaszorítása céljából. A döntő csatára szeptember 30-án került sor. Csörgey László, Esterházy Antal herceg százados, az ezredtulajdonos fia, által vezetett században harcolt, mely elsőként támadt a törökök által telepített cölöpsáncokra, ezzel is megnyitva az utat a további századoknak. A győztes csatában maga Esterházy Antal százados és Csörgey László is megsebesült.
Sebesüléséből felépülve Csörgey László újra harcra készen, immár a nagy francia forradalom nyomán kitört európai koalíciós háborúk csataterére került. 1793-ban a franciaországi Famars-i csatában, ahol újonnan megsebesül, tanúsította ügyességét és rátermettségét, amelyért aztán később, 1793. szeptember 1-én kapitánnyá léptetik elő.
Famars-i
csatajelenetek
1795-ben a németországi Mannheim melletti harcokban, Bedyskyty őrnagy vezette gránát zászlóalja században bizonyította ismételten képességét, még annak ellenére is, hogy a harcok közben több sérülést is elszenvedett. Ezek után 1795. december 19-én századossá nevezik ki. A további harcokban, főleg az olaszországi hadjáratokban, már saját nevét viselő századjának kapitánya volt, egészen 1805-ig, amikor is Csörgey László május 29-én nyugállományba vonul, és hazatér szülőfalujába Előpatonyba.
De itt sem tud teljesen megpihenni és ismételten harcba kell szállnia, igaz nem karddal és gránáttal, hanem tollal és papírral, ugyanis 1806-1807 között örökösödési és birtokperbe kerül unokatestvérével, Erős Rozáliával, aki már 1786-ban Csörgey László apjának, Gergely halála után is kérvényezte Pozsony megyétől az örökösödés felosztását.
Részlet
a perből
1810-ben Csörgey László Bústelekre (ma Felső-Jányok része) költözik. Idősödő kora ellenére meg ekkor sem mondott le családalapítási vágyáról. Erről tanúskodik egy 1811-es decemberi anyakönyvi bejegyzés, mely szerint egy Terézia nevű lánya hal meg.
Részlet
az anyakönyvből - Terézia halála
Nagyvalószínűséggel állítható, hogy Terézia azonos lehet a Bústeleken lakó Hajdú Anna leányával, Teréziával, aki 1811 januárjában született, viszont az anyakönyvben apa nélkül feltüntetve. Úgy gondoljuk Teréziát Csörgey László örökbe fogadhatta. Illetve még az is lehetséges, hogy saját, házasságon kívüli gyermeke-lánya lehetett Hajdú Annával (erre vonatkozó adat jelenleg nem található, de arra sem, hogy Anna honnét származhatott), és Csörgey László katonai múltjára való tekintettel, az anyakönyvbe nem jegyezték be a születésnél az apa nevét.
Csörgey László 1812. január 10-én halt meg Bústeleken.
Részlet az anyakönyvből - Csörgey László halála
Csörgey László története Németh András előadásában - 2019. november 13.
https://www.posonium-a-z.sk/nagyszombat-felvidek-romaja/
https://mnl.gov.hu/mnl/ol/galeria/a_szenci_collegium_oeconomicum_megalapitasa
https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b6945019m/f1.item.r=famars.zoom
https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b84118702/f1.item.zoom
https://www.crarc.findbuch.net/php/main.php#3137343739x10883
https://www.crarc.findbuch.net/php/main.php#3137343739x11901
https://www.crarc.findbuch.net/php/main.php#3137343739x12126
Magyar Nemzeti Levéltár, Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai - P szekció, Családi fondok, levéltárak, P-20147-II. Petőcz család